Mostanság

Nem kimásolt tzuttzosch, egy napi gondolkodás végterméke, s ím, újra bebizonyítottam, hogy a WC-n születnek a legkiválóbb eszmék. A más háttér a FB-ről "kontrolcézés" miatt van..

Aki vagyok, szomorúan köszönti azt, aki lehetnék.

Az indokok hiányának tudata porrá zúzza az emlékeket, legalábbis tapasztalataim szerint. Ez olyan mint egy vízzel telt léggömb sziluettje a kipukkadás pillanatában... (igen, saját kútfő)

Már rájöttem, hogy egy féreg vagyok, kicsiny, horgas karmokkal, de ebből a szempontból minden ember az, aki ragaszkodik valamihez, legyen az eszme, tárgy, ember. És a kis férgek a legveszélyesebbek, mert a legapróbb résbe is belemásznak, megragadnak benne, és onnan még egy felsőbb hatalom sem képes őt kipiszkálni. Tudok, s ez a tudás néhány embert megnevettet, koromnál fogva csak fejfogást és lenézést kaptam miatta, de majd ha fa leszek, Nietzschét idézvén ágaim az égbe nyúlnak, gyökereim pedig a legnagyobb sárba le... S aki nincs tisztában szellemi képességeivel, széltében terjeszkedő parazita csupán, borostyán, mely dísz s átok is egyben. Ha lennének konkrét vágyaim, a világ legboldogabb embere lennék. Jelenleg üres vagyok, a tudatom pedig kívülről tükörjégként burkol magába, elzár a külvilágtól, és visszatükrözi arcomra a valóm.

Én megértem, hogy valaki keresi önmagát, és hogy ennek az egydimenziós álomnak megfeleljen, jelmezt ölt, no de miért mindenki ugyanazt?

Hhhhhhhhhhhhhhhh

Kurvára idegesítő, mikor az ember tudatalattija néhány másodpercre a felszínre bukkan és olyan morzsákat szór el, amiket nem kellene... Ugyanis rájöttem bizonyos magánéleti nátty nátty kérdésekre... Név nélkül írom és homályban. Tehát ha a sas repül, veréb szárnyal. Ha sánta róka repül, veréb fuldoklik és sas akar lenni. Devon keres a kettesen.
Amúgy meg fasza, ma végre elhúzok itthonról, de estefele csak.. Úgyhogy előbb lelépek szerintem, nem érdekel, hogy megfázok, leszarom. Csak anyám hazajött és megint úgy érzem, tropára ment az amin hetekig ll. hónapokig dolgoztam. Újabban nem mizantróp szocfób barom voltam, hanem nyitott kedves ember egy kis stichhel... És most hogy egy a rohadék visszajött, paff... Az első tíz percben már beszólogat, cseszeget, baszogat, utálom, utálom, utálom, utálom, utálom, utálom, utálom, utálom, utálom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Haljon meg! Üsse el egy roller, vagy mittudomén.
Gótlány-szreelmeschemmel tegnap beszéltük, mikor edzés után hazakísértem, hogy ő tipikusan az, aki tökéletes alany lenne tibeti szerzetesnek... Jót tenne az idegeinek(idegrángásai vannak, más is mondta már), és megszabadulna a világ egy ilyen görénytől.
Belökött a szekrénybe és az orvos előtt letagadta hogy én tűnjek hülyének, fenyegetőzik, nincs kaja, nincs semmi, provokálja a pánikrohamaimat, semmiségeket fektet le szabálynak és ha az ajtó kilincse nem vízszintes, akkor büdös kurva vagyok, nem jöhetek többet haza, stb.. Egyszer anno 14 évese el is játszottam ezt, elmentem egy srácal Érdre, akit konkrétan 2 hete ismertem, füveztünk és megdugott (én nem akartam, ezért írom így...). Amúgy nme bántam meg, mert ha ez volt az ára annak, hogy ne legyek itthon... Lelki szinten gondolkozom, nem érdekel a test, az csak közvetítőközege a lélek gyönyörének.... Talán ezért vagyok lányba és férfuiba egyszerre szerelmes... A női test egyszerre visszataszít és vonz... Gusztustalanok a nők, a testük, a testem mint egy üres szénbánya vagy valami világégés utáni sík vidék.. És egyszerre vonz.... Én is gusztustalan vagyok és a barátnőm is, mert ha az Arisztotelészi logicát követjük, a női test gusztustalan, Éva nő, Éva teste gusztustalan.
Haljon meg!!!!!!!! Vagy megölöm. Hat évesen apám pisztolyt fogott rám. Én meg kést az anyámra négy évesen, akkor kllett volna megölnöm... És ezért kurvára kapni fogok, tehát leírom, nem áll szándékomban gyilkosságot elkövetni, nem vagyok őrült, nem akarok sehoa menni, csak el innen! Már csak 5-6 hónap :D:D:D