Az elsőn túl vagyok, még előttem a péntek. Küzdök jó karatés módjára, legalábbis ezt a sablont húzom rá az értelmetlen vergődésemre, hogy valami kis szikrát kapjon, amitől begyullad a tudomány...
A Hymenaeus már háromnegyed részben megy. Holnap irodalomórán francia realizmus, Flaubert, Balzac, Stendhal. Esküszöm, év elején Stendhalt angolnak hittem. Szégyen...
Az OKTV röhejesen szarul sikerült, ugyanis:
-a tesztben a legalapvetőbb dolgokat rontottam el (3. declinatio ablativusa E, E, EEEEEEEEE!!!)
-kihagytam a fordítás egyik észét ( csak a Macrobius-szöveget fordítottam, már megszokásból csak a lap alját néztem, mint a verseknél - Tristiát is így csináltam. És esküszöm, üres fehér lapnak flesseltem a tetejét... )
Jövőre viszont száz százalékos lesz, és fuuuú, és hűháhú és nagy kiai és wáááá. Szóval legalább az egész szöveg lefordításáig el szeretnék jutni. Nagyra török. Nagyon nagyra. A modern kor Julien Soreljeként átgázolok mindenen és mindenkin, hogy enyém legyek plusz két pont. Addig is meghúzom magam, és méla kussban próbálok percről percre elsüllyedni a föld alá.
Vesper ades iuvenes consurgite vesper olympo expectata diu vix tandem lumina tollit surgere iam tempus iam pinguis linguere mensa iam veniet virgo iam dicetur hymenaeus hymen o hymenaee hymen ades o hymenaee cernitis innuptae iuvenes consurgite contra nimir' oetaetos ostendit noctifer ignes sic cernest viden ut perniciter exsiluere...(Catullus . Hymenaeus - részlet a la Éva, hibákkal tarkítva - ergo átdolgozás)
Catullus forog a sírjában. Még van 2 sor ebből a csodából (nincs tagolva, istenem, minek kellett neki a disztichon.... Hülye vén perverz pederaszta.... Jó, szeretem, nagyon is, de akkor is. Nem fogom kimagyarázni magam ebből, már látom, inkább zárójelezek... ) <-- hö-hö-hö...
Ma magyarórán elszakadt a cérna. Megírtam a nyolckérdéses Gogol-dogát, az szó-szó(vagy so-so, mindegy, legyünk szkínhedek is a mai estére, nagymagyar lépkedő farizmok, holnap trendi plázabiccsé avanzsálok, szombaton Jacko leesett orra leszek), ment, és utána jött a nyelvtandoga. Kezdjük ott, hogy bőgve fogtam neki, és később teljesen begőzöltem. Szerencsétlen tanárnő egy óvodás gyerek firkálmányához hasonló kinézetű alárendelő mell.mondat-dolgozatot kapott, szerintem az iratmegsemmisítőnek provanszi csirke lenne mézes mustáros anyámkínjával... (írása közben Dórit idegesítettem a "nem átlátható, egyes lesz, jajajaaaajj, pedig tudom" szintű benyögéseimmel. Szegény csaj, megértem, hogy kiakadt..) A vicc, hogy tényleg vágtam az anyagot oda-vissza. Most már mindegy.
A tánc is szánalmas volt, lemaradtam ugyanis több mint 5 másodpercről. Számít. Sokat.
Csak a holnapot éljem túl, idézőjel bezárva, Lukács Laci.
Pedig csak nyamvadt négy órám lenne, amit alapjáraton imádok. Magyar, poétika, latin, biosz. Egy olyasfajta elvetemült bioszos-latinos humánbuzinak ez az ínyencségek tárháza. Csak nem éjjel kettőkor nyögdécselő ötvenévesek és OKTV, továbbá övvizsga társaságában.
A legjobb az egész héten (hosszú folyamat végkifejlete, azért írom így, és következzék az egész nyomorult blog első halálkomoly dolga), hogy asszem visszaestem a bulimiába. És örülök neki. Egy ilyen barom megérdemli a modern világ elcseszett tömeghisztériás divatkrankenheitjait. Az Antiszoc Birodalom törvényes ura s teremtője szocbetegségben szenved, úúúú, namosthíreseklöszünk.
Úgy megennék egy baromi nagy véreshurkát hagymás krumplival....
Apu még most sincs, helyette félünk.
Ma egész nap AZT hívogattuk Gáborral, keresztapámként a jósvafői szűz hallójárataiba fogja elküldeni. HA, a bájos Üzenetrögzítő néni átadja majd helyét a verbálterrornak. Addig is hallgatom türelemmel, mint olvassa be a félelmes kilenc számot... Három-nulla-nyolc-három-.....
MOST, most nyílj meg, drága terra mater!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése